Eddigi legjobb szezonját futotta a ligában, de a Washington így is csalódást okozott szurkolóinak. Lehet, hogy nyáron edzőt váltanak. Lehet, hogy Durant végül őket választja, de szinte biztos, hogy inkább bekapta volna azt a gyomrost Quincy Acy-től minthogy lemaradjon a folytatásról.

Másfél éve már, hogy szabálytalan védekezése után Acy amolyan karácsonyi ajándékként erejét felszívva a washingtoni kettesre célzott. Akkor megúszta Wall, hogy az ütéstől padlót fogjon, most mégis ott érezheti magát. Igaz, nem a saját teljesítménye miatt. Vagy mégis?

Ha az idei statisztikáit nézzük, azt gondolhatjuk, hogy minden rendben van. 19.9 pont és 10.2-es assziszt átlaga kimagasló az irányítok között. Csak Westbrook képes egyszerre magasabb számokat hozni nála, pontokban és gólpasszokban. Emellett labdaszerzésben és lepattanóban is karriercsúcsot átlagol, hatodik szezonjában pedig harmadjára is All-Star lehetett. Eddigi NBA pályafutását egészében nézve, folyamatos a javulás.

Szezonokra bontva:

2010-ben 1/1-esként került a ligába. Nagy elvárások övezték, amiknek meg is felelt. Újonc évében 16.4 pontot és 8.3 gólpasszt átlagolt, amivel bizonyította, lehet rá építeni. Hiába azonban a jó egyéni teljesítmény, nem jutott playoffba a Wizards.

(Utólag visszatekintve a 2010/2011-es idényre azóta már rendesen átalakultak az erőviszonyok. Mert, hogy a 23-59-es mérlegével a Washington a 13. helyet szerezte meg keleten, éppen az idén a konferenciát uraló Cleveland és Toronto csapatát megelőzve. Lebron, ekkor csatlakozott a Heat-hez, Rose pedig ebben az évben lett MVP. Nyugaton a Golden State rájátszásba sem jutott, a Lakers pedig második helyen zárta az alapszakaszt a Spurs mögött. Végül, az idén éppen csak playoffba jutható (még nem lefutott) Dallas lett akkor a bajnok. Az évek alatt sok minden átrendeződött. Leszámítva talán Lebron Jamest, aki azóta minden évben játszott nagydöntőt (!!!).

Vissza a Washingtonhoz:

Épült a csapat. Játékosok jöttek- mentek, de a második évben még az előzőnél is rosszabbat zártak. A Lockout miatt megrövidült szezonban 66 meccsen csak 20 győzelemig jutottak, amivel utolsó előttiek lettek konferenciájukban. A 2-15-el nyitó Flip Saunders helyét Randy Wittman vette át, aki 18-31-es mérleggel kezdett. Wall stabil kezdő volt, de a playoff még mindig nagyon messze volt tőlük.

2012/2013: Wittman első teljes szezonja a Washingtonnal. Wall 5 perccel játszott kevesebbet meccsenként, mint újonc idényében, mégis több dobott pontig jutott (18.5). Meg kell azért jegyezni, hogy sérülése miatt csak 49 mérkőzésen lépett pályára. A csapat 29-53-al zárt, és 12. lett keleten. Hiába valónak bizonyult az elszántság, az áttörést még ez az idény sem hozta meg.

Negyedik szezonjában Wall magasabb fokozatra kapcsolt (19.3 pont, 8.8 assziszt), aminek meg is lett az eredménye. A csapat hazai pályán és idegenben is pozitív mérleggel, az 5. helyen zárta az alapszakaszt, és elindulhatott a playoffban. JW, élete első rájátszásában az egész éves számokat vitte tovább, 11 lejátszott meccsükön. A nyitó körben meglepetésre 4-1-el simán túlléptek a Chicagón, ami után végül az Indiana állította meg őket (2-4). Beleszagolhattak, meglepetést okoztak, küzdöttek, helytálltak.

2014/2015: A Wall vezette Washington eddigi legjobb alapszakasza. Az irányító először átlagolt dupla-duplát (17.6 pont, 10.0 assziszt), az eredmény pedig egy 46-36-os mérleg és a keleti 5. hely. Mint utólag kiderült, ezzel nagyon jól jártak. A negyedik Torontóval játszhattak ugyanis az első körben, akiket gond nélkül 4-0-val kisöpörtek. Megint nagyot küzdöttek. Paul Pierce régi önmagát idézte, és sokáig úgy tűnt érik a meglepetés. A folytatásban aztán, az alapszakaszt keleten nyerő Atlanta 4-2-vel, rendkívül szoros csatában búcsúztatta őket.

~ John Wall a padlón érezheti magát, de nem a saját teljesítménye miatt. Vagy mégis?

A legkönnyebb válasz erre a kérdésre rávágni, hogy dehogy is. Hogy lehetne ő a hibás, amikor karriercsúcsot döntött idén dobott pontokban (19.9), asszisztban (10.2), labdaszerzésben (1.9), és lepattanóban (4.9) is.

Ha nem néznénk azt, hogy milyen poszton játszik, könnyebben elfogadhatóvá válna a dehogy is. John Wall viszont 1-es poszton játszik, ami talán a legtöbb feladatot igényli. A pozíció megszólítása kiválóan kifejezi: irányító. Az a dolga, hogy irányítsa a csapatot. Hátára vegye az egész bandát és bevigye őket a rájátszásba. Felmerül a kérdés: Akkor most John Wall nem jó irányító? A kérdés könnyű, a válasz nehéz. Nevezhetünk valakit ”nem jó” irányítónak, amikor a harmadik legtöbb gólpasszt osztja ki a ligában? Amikor posztján a 7. legeredményesebb pontdobó vagy a liga 8. legjobb labdaszerzője? Aligha. Még azt sem lehet rá mondani, hogy ne lenne elég jó vezéregyéniség. Kívülről legalábbis úgy tűnik, hogy hallgatnak rá, és bíznak benne társai. Idén viszont nem a megszokott számokkal lehetett rájátszásba kerülni a keleti oldalról.

Az elmúlt 5 évben legjobb esetben 35, de legrosszabb esetben is, 38 győzelemmel rájátszásba tudott jutni keleten egy csapat. Idén a 8. helyet már biztos, hogy csak pozitív mérleggel lehet megszerezni. Ennek megfelelően az egész szezonban az 50%-os arányt hajszoló Wizardsnak nem maradt már esélye a továbbjutásra. Wall egész évben jól irányított. Klasszist nyújtott a posztján, de idén ez kevésnek bizonyult.

A jövőjükről még korai lenne bármit is mondani. Valószínűleg, mindent megtesznek majd Kevin Durant megszerzéséért. Ennek ellenére nem feltétlenül reális az esély erre, inkább Wittman menesztése a valószínűbb. Ki válthatná őt a kispadon? A korábban a Chicagót és a Clipperst is irányító Vinny Del Negro már 3 éve távol van a ligától. Talán épp itt az ideje a visszatérésnek. Ha viszont sikerülne megszerezniük a szintén jegelt Tom Thibodeaut, akkor a Durant projektre is nagyobb esély nyílna.

Látva Wall egész éves küzdését, ha felajánlják neki, hogy Acy tiszta erőből gyomron vágja, de továbbjutnak, aligha hajolt volna félre…

Wall szezonbeli legjobb meccse: