Az idei szezonban talán meglepetés szinten játszik a Charlotte Hornets. Aki esetleg keresi a jelzőket a csapat ez évi szereplésére, annak itt egy tipp.

Még mielőtt a lehetséges becenévre ugranánk, lássuk, hogy alakult a franchise eddigi történelme:

Magát a Charlotte franchise-t 1988-ban alapították. A 2001-2002-es szezont követően New Orleansba költöztek, vagyis Charlotte városa csapat nélkül maradt. 2004-ben viszont az NBA engedélyével új klub alakult, amely a Charlotte Bobcats nevet kapta, így visszakerült hozzájuk a kosárlabda. Miután 2013-ban a New Orleans ->Pelicans névre váltott visszaköltözött Charlottba a név (Hornets), a rekordok, és az 1988-2002 közötti történelem is. A 2014-2015-ös szezontól pedig ismét Charlotte Hornets név alatt fut a csapat.

Na jó, azért az túlzás, hogy fut:

Igaz akkor épp Bobcats voltak, de a 2011-2012-es évadban történelmük legrosszabb számait hozták. Abban az évben a lockout miatt megrövidült szezonban csak 66 meccset játszottak a csapatok. A Bobcats pedig 7 győzelemig jutott 59 veresége mellett, amivel a legpocsékabb mérleget produkálták az egész NBA-ben. Idegenben 33 meccsükből csak 3-mat tudtak megnyerni, ami mellett hazai pályán arányuk, a szintén gyalázatos kategóriába tartozó 4-29 volt. Nyugati csapatok ellen összesen 2 győzelemre voltak képesek, mindemellett a szezont egy 23 meccses nyeretlenségi szériával fejezték be.

A történelmi mélység ellenére mégis, viszonylag gyorsan talpra álltak. Két évvel később már a keleti konferencia 7. helyén zártak 43-39-es mérleggel. Igaz az első körben a Miami Heat kisöpörte őket (0-4) a rájátszásból.

Ezek után, tavaly megint lemaradtak a playoffról, és úgy tűnhetett, hogy csak fellángolás volt előző szezonjuk.  2015-2016-ra viszont formálódott, kiegészült a keretük.

A legstabilabb kezdők persze maradtak: Kemba Walker, All Jefferson, Marvin Williams, és Kidd-Gilchrist. Őket leszámítva viszont nagy volt a mozgás a szezon előtt. Érkezett: Batum, Hawes, Lamb, Lin, és legutóbb Courtney Lee is. Lényeg a lényeg, a csapat elkezdett jól játszani. 11 meccsel a szezon vége előtt a 6. helyen állnak keleten (0.5-ös hátránnyal a 3. Atlanta mögött), és megnyugtató 5 meccsel a kilencedik Chicago előtt. Úgy fest tehát, idén összejöhet nekik a rájátszás. Az már más kérdés, hogy meddig juthatnak ebben az erős keleti mezőnyben.

Azt viszont senki sem veheti el tőlük, hogy ebben az idényben összességében egy szimpatikus csapat benyomását keltették. Tudtak küzdeni ha kellett (legutóbb épp a Spurs ellen), de voltak kiugró egyéni teljesítmények is, mint például Walker 52 pontos meccse a Utah ellen, közte 9 lepattanóval és 8 gólpasszal.

Ha pedig a szurkolók, a csapat jó teljesítménye láttán új jelzőket keresnének a fiúkra, könnyen kibukhat belőlük: That’s a good Charlotte. Ha esetleg még amerikai pite rajongók is, gondolkodniuk sem kell az új megszólításon.

A Good Charlotte ugyanis egy amerikai punk-rock banda. Második albumuk közel 5 millió példányban kelt el, ami rögtön tripla platinalemez lett. Az együttes leghíresebb dala a: The Anthem, egyébként az Amerikai pite c. filmben is felszólal. A banda egyetlen sportvonatkozása, hogy egyszer felléptek Justin Timberlake előzenekaraként a Madison Square Gardenben.

Talán nem sértődnek meg, ha a Hornets fanok egy kis időre kölcsönveszik ezt a nevet. A rájátszás első köréig vagy esetleg egy kicsit tovább…

Mellesleg, Jeremy Lin szezon elei frizurájával bármikor ”beépülhetne” egy punk-bandába.

A Spurs elleni feltámadás:

Walker karriercsúcsa a Utah ellen:

A Good Charlotte dala, ami az Amerikai Pite c. filmben is hallható: